KISKUTYA A H�ZN�L Teny�szt�s Az el�z� sz�mban addig a pontig k�vett�k a k�ly�kkuty�k szocializ�ci�j�t, ameddig alomtestv�reikkel �s az anyjukkal voltak. J� lenne, ha az anya 10-12 hetes korukig nevelhetn� k�lykeit, azonban a teny�szetekben ennek a felt�teleit nem k�nny� megval�s�tani. Az ide�lis, 10-12 hetes korig az anyakutya �ltal t�rt�n� felnevel�shez az olyan kis teny�szetekben optim�lisak a felt�telek, amelyekben a teny�szt�knek egyszerre csak egy alomr�l kell gondoskodniuk, s azt az udvaron, szabadon tarthatj�k. �gy a szuk�nak, ha �ppen arra van sz�ks�ge, lehet�s�ge van elvonulni egyre k�vetel�z�bb k�lykei el�l pihenni, olyan helyre, ahov� kicsinyei nem tudj�k k�vetni.

A GYEREK �S A KUTYA - N�GYL�B� TEST�R VAGY ID�Z�TETT BOMBA? K�rk�p�nk harmadik, befejez� r�sz�ben a kutya, gyerek �s csal�d kapcsolat�r�l �runk. Kutya �s gyerek – a filmekb�l, reg�nyekb�l �s a val�s �letb�l is j�l ismert idilli p�ros�t�s. Felh�tlen boldogs�g, j�t�k, kacag�s, biztons�g a n�gyl�b� test�r v�delm�ben. Ugyanakkor a m�sik oldalon v�resre mart kicsiny kezek, bet�rt kopony�k �s a szomor� statisztika: a kutyaharap�sok leggyakoribb �ldozatai a gyerekek. H�t akkor most mi is az igazs�g: val�-e a gyerek mell� kutya, vagy sem?

A RETTEG�S JOGA Lek�zdhet�-e a kuty�t�l val� f�lelem? „Nem kell f�lni, nem harap!” – sz�mtalanszor igyeksz�nk e szavakkal megnyugtatni mi, kutyatart�k az idegent, akit szeml�tom�st aggodalommal, olykor egyenesen p�nikszer� r�m�lettel t�lt el n�gyl�b� bar�tunk l�tv�nya. �m az igazs�ghoz tartozik, hogy biztat� szavainknak ritk�n van �rz�kelhet� hat�sa. „Nem baj, �n akkor is f�lek t�le” – hangzik a j�l ismert v�lasz: a jelek szerint embert�rsaink ragaszkodnak a retteg�s jog�hoz.

SZAMUR�JOK P�LDAK�PE Fajtaismertet� A tosa inu sz�kebb haz�ja Shikoku, a n�gy f� jap�n sziget legkisebbike. A XVII. sz�zadban Jap�nban is nagyon kedvelt�k a kutyaverekedtet�st, k�l�n�sen Shikoku Tosa k�rzet�ben volt nagyon n�pszer� ez a „sport”. Amikor a Meji-korszak lez�rul�s�val megsz�nt Jap�n izol�ci�s politik�ja, egyre t�bb k�lf�ldi, �s vel�k �j kutyafajt�k �rkeztek az orsz�gba. A jap�nokat leny�g�zte a nagytest� idegen kuty�k ereje �s kitart�sa, r�ad�sul a jap�n harci ebek rendszeresen alulmaradtak a nagyobb k�lf�ldi kuty�kkal szemben. �gy keresztezni kezdt�k saj�t akita �s shikoku t�pus� kuty�ikat az idegen fajt�kkal. Bulldogot, masztiffot, pointert, n�met dogot, bullterriert, bern�thegyit, �s bordeaux-i dogot is felhaszn�ltak. �gy sz�letett a ma ismert tosa inu, amely Tosa r�gi�r�l kapta a nev�t.

TENY�SZT�K FAJT�JUKR�L Kedves Olvas�k! Engedj�k meg nekem, hogy kev�ske kuty�s tapasztalatomat �s v�lem�nyemet megosszam �n�kkel. Teszem ezt b�tor�t�soknak k�sz�nhet�en, mert „A Kutya” �js�g has�bjain felh�v�st olvastam, mely szerint v�lem�nyemet v�rj�k a b�r�lati m�dszereket illet�en. V�lem�nyem meg�r�s�t azonban egy m�sik cikk v�ltotta ki, nevezetesen a Kutya Sz�vets�g lapj�ban megjelent „Teny�szt�i szemmel…” c�mû �r�sa. Mivel csal�dom is birtokol a cikkben eml�tett fajt�t, engedj�k meg, hogy kifejthessem v�lem�nyem.